Főoldal Bejelentkezés Regisztráció
Keresés:    

Főoldal » Alapanyag » Sertéshús rajz

Sertéshús rajz

A sertéshús

A sertéshús népszerűsége a felhasználás sokféleségének és számos történelmi tényezőnek köszönhető. Napjainkra nem csupán a háziasszonyok kedvelt alapanyaga, hanem a húskészítmények legfontosabb összetevője is. Először tőkehúsként szemlélve vizsgáljuk a bontási-csontozási szabályokat, majd néhány gasztronómiai összefüggésre világítunk rá.

A sertés bontása

Elöljáróban meg kell emlékezni arról a sajátos magyar kidolgozási módról, amely a tőkehúst jellemzi. Hazánkban a boltok úgy nevezett "lehúzott" féltesteket kapnak. Ez azt jelenti, hogy a "félsertés" felületéről javarészt eltávolították a bőrt és a bőr alatti zsírszövetet. Európa többi országában a forrázásos házi vágásnak megfelelő bőrös-szalonnás féltestek képezik az üzleti bontás alapját. Ez nem jelenti azt, hogy például a karaj és a tarja ott kizárólag csak bőrös lehet, de azt igen, hogy gyakrabban találhatók ilyen kidolgozású húsrészek. Minthogy Magyarországon is lényegesen csökkent a vágósertések zsírtartalma, ezért bátrabban lehetne kínálni bőrös húsrészeket, különösen fiatalabb állatok feldolgozása esetén.

 

Sertéshúsok konyhatechnikai felhasználása
Használhatóságuk szerint a sertéshúst három csoportra szokás osztani:
• szelethúsok,
• pecsenyehúsok,
• kocsonyahúsok.

A szelethúsok kiválóan alkalmasak frissensültek készítésére. Ide soroljuk a karajt, a tarját, továbbá a comb részei közül a slusszt és a felsált.

A pecsenyehúsok pecsenyék és egybesültek alapanyagai. Ide tartoznak a comb részei (dió, fartő), valamint az oldalas és a dagadó. A sült oldalas igazi csemegének számít hazánkban és külföldön egyaránt.

Kocsonyahúsok a fej, láb, csülök és farok. Minthogy ezek mind bőrös részei a sertésnek, így zselatint képezve kocsonyásítják a főzőlét. A csülök számos étel alapanyaga, pácolva- füstölve-főzve kiváló tulajdonságú húskészítmény. Sok hódolója van a körömpörköltnek is

Húskészítmények

A húskészítmények húsipari nyersanyagokból (hús, szalonna, belsőség), jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával, meghatározott technológiával, emberi táplálkozás céljára előállított hústermékek.


A húskészítmények gyártásához felhasznált anyagok
A nyersanyagokon kívül minden húskészítmény tartalmaz ízkialakító, ízesítő anyagokat (sót és különböző fűszereket), fehérjekészítményeket, valamint adalékanyagokat.


A húsok elkészítéséhez sót (nátrium-klorid) használunk, ezért a nyershús nátriumszegénysége ellenére a húsételek sótartalma jelentős lehet. A húskészítmények sótartalma általában 2%, de egyes termékeké (pl. kolbászoké) elérheti a 4-5%-ot is. A só nemcsak ízkialakító hatással bír, hanem 2%-os mennyiség fölött tartósító hatású is, azaz gátolja a különböző mikrobák szaporodását. A túlzott sófogyasztás megterheli a vesét, az arra érzékenyeknél pedig magas vérnyomást okozhat. A húsipar ezért csökkentett sótartalmú készítményeket is gyárt, ezekben a nátrium-kloridot kálium- és magnézium-kloriddal helyettesítik. A húskészítmények előállításához nem tiszta sót, hanem ún. nitrites sót használnak (lásd később).

Fűszerek
A fűszerek növényi eredetű termékek, melyeket az élelmiszer-ipari készítmények ízesítésére, illatosítására vagy esetleg tartósítására használunk. Az ízkialakításon túl hatást gyakorolnak az ember egészségi állapotára is. Elősegítik a nyálképződést, a gyomornedv kiválasztódását, és serkentik az anyagcsere-folyamatokat. Különösen serkentőek a bors, a paprika, a mustár és a gyömbér. Egyes fűszereknek gyógyhatásuk is van, pl. a kömény felfúvódásgátló, a fokhagyma vérnyomáscsökkentő, a kakukkfű görcsoldó és köhögéscsillapító, a majoranna gyomorerősítő és nyugtató, a petrezselyem vesetisztító, a rozmaring epehajtó és idegnyugtató, a vöröshagyma vizelethajtó. A fűszerek illóolajtartalmának csíraölő hatása is van, ilyenek pl. a bazsalikomban, a fokhagymában, a szegfűszegben és a vöröshagymában található illóolajok. Ezáltal a fűszerek bizonyos mértékig javíthatják az élelmiszerek eltarthatóságát. Egy húsipari termékhez átlagosan 4 fűszert használnak fel. A leggyakoribbak: bors, pirospaprika, fokhagyma, szegfűbors, szerecsendió, vöröshagyma, köménymag, majoranna.

Fehérjekészítmények
A húsipar a húsfehérjén kívül egyéb állati és növényi fehérjéket is felhasznál a termékgyártáshoz. Ennek oka a húsfehérje részleges helyettesítése, az állomány javítása, zsírtartalom csökkentése. A felhasználható állati fehérjék a tejfehérje, a bőrke és a vér, míg növényi fehérje a szója. Ezek felhasználása maximálva van, a bőrkéből fehérjetartalomra vonatkoztatva 6%, míg a vér- és szójafehérjéből összesen 4% adható. Itt jegyezzük meg, hogy a húsfehérje nem vált ki allergiát, szemben a tej- és a szójafehérjével. Ezért, aki ezekre a fehérjékre érzékeny, alaposan nézze meg a húskészítmény címkéjén található összetételt.

Adalékanyagok
Mi az adalékanyag és miért használjuk?

természetes vagy mesterséges anyag,

élelmiszerként önmagában nem fogyasztják, alapanyagként nem használják,

az élelmiszerhez az előkészítés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás, vagy a tárolás folyamán adják hozzá,

a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja,

hozzáadásával az élelmiszer összetevőjévé válik (az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2.§. 2. pont).

Felhasználásukat a Magyar Élelmiszerkönyv I. kötetének kötelező érvényű előírásai szabályozzák.
A húsiparban használt adalékanyagok majdnem mindegyike GMP, azaz a helyes gyártási gyakorlat szerint van engedélyezve, ami azt jelenti, hogy a szükséges, de legkevesebb mennyiségben. A GMP adalékanyagok azért nincsenek mennyiségileg korlátozva, mert nincs bizonyítottan egészségkárosító hatásuk.
Az adalékanyagokat az Európai Közösség E-számozási rendszerbe sorolta, mégpedig azért, hogy a soknyelvű közösségben az adalékanyagok nevének lefordításából eredő problémák elkerülhetők legyenek, illetve az adalékanyagok azonosítása egyszerűbbé váljon.

Káros vagy kerülendő adalékanyagokról szóló listák évek óta léteznek! Ezek mindig névtelenek. A szerző neve nincs feltüntetve, hivatkozások sem találhatók, és tele vannak ellentmondásokkal. Csak egy példa: a citromsav (E 330) egyik listán az ártalmatlan anyagok közé van sorolva, egy másik lista szerint veszélyes, rákkeltő anyagnak tartják. Az "E-számok rejtélye" manapság divattá vált, mondhatni mániává. Már a kereskedők is a gyártóktól "E-szám mentes" termékeket követelnek. Ennek fő oka a "keringő listákban" keresendő.

Az alábbiakban a húsiparban engedélyezett adalékanyagokat ismertetjük a technológiai funkcióik alapján.
Az antioxidánsok szerepe, hogy a húskészítményben meggátolják az oxidációs folyamat megindulását, ami a termék romlásához vezethet. A legfontosabbak: aszkorbinsav vagy más néven C-vitamin és sói (E-300-302), tokoferolok vagy más néven E-vitamin (E-306-309), BHT (E-321), laktátok (E-325-326), citromsav és sói (E-330-333).
Az emulgeáló sók szerepe, hogy javítsák a víz- és zsírkötést a termékben. Ezek a különböző foszfátsók (E-339-341), a difoszfátok (E-450), a trifoszfátok (E-451) és a polifoszfátok (E-452). Ezeknek köszönhető a hőkezelt húskészítmények megfelelő állománya.
Az ízfokozók szerepe, hogy már nagyon kis mennyiségben alkalmazva is felerősítik az élelmiszer meglévő, jellegzetes ízét és zamatát. Ezek a glutaminsav és sói (E-620-625), a guanilsav és sói (E-626-629) és az inozinsav és sói (E-630-633).
A stabilizátorok és sűrítőanyagok szerepe, hogy javítják a termék állományát, keményebbé, sűrűbbé teszik. A leggyakoribb a keményítő (E-1404), az algakivonatok (E-400-404), az agar (E-406), a karragén (E-407), a szentjánoskenyérmag-liszt (E-410), a guar (E412) és a xantán (E-415).
A színezékek szerepe, hogy a termék színének erősségét és intenzitását növeljék. A hústermékek színezékei a kárminsav (E-120), a paprikakivonat (E-160c) és a céklavörös (E-162), ezek közül a húsipari vállalatok általában csak a paprikakivonatot használja.
A húsiparban használható tartósítószer a nitrit (E-250), amit a húsüzemekben önállóan nem, hanem sóval hígított nitrites sókeverék (pác-só) formájában használnak. (Ennek nátrium-nitrit-tartalma 0,5%.) A húskészítmények és pácolt húsok jellegzetes rózsaszín színének kialakulásához nitrit szükséges. A nitrit gátolja legjobban a halálos kimenetelű kolbászmérgezést okozó Clostridium botulinum spórás baktérium kifejlődését és méregtermelését. A nitrit a késztermékben már alig mutatható ki. A friss zöldségekből ennek sokszoros mennyisége kerül a szervezetünkbe, mivel a zöld levelek akkumulálják a talajban lévő nitrátot, amiből nitrit keletkezik.

Termékcsoportok
A Magyar Élelmiszerkönyv a húsipari termékeket az alábbi nagy csoportokra osztja. A csoportok kémiai összetételére vonatkozó előírásokat a részletes ismertető végén közöljük.
• Vörösáruk
• Mozaikos húskészítmények
• Kolbászok
• Szalámifélék
• Hússajtok
• Hurkák
• Kenhető húskészítmények
• Pástétomok
• Aszpikos termékek
• Pácolt, füstölt, füstölt-főtt húsok
• Formában vagy bélben főtt pácolt húsok
• Szalonnák

A sertés részeit.
A különböző húsrészek elnevezései és a felhasználásuk módjai.

*Fej: főzve, fülek és az orr kocsonyának, a toka rész zsírnak, szalonnának
* Tarja: egybesütve, szeletelve, rántva, kolbászhoz, apróhúsnak, pácolva, füstölve
* Hosszú karaj: egybesütve, szeletelve, rántva, pácolva, füstölve, főzve
* Rövid karaj vagy borda: egybesütve, szeletelve, rántva, pácolva, füstölve, főzve
* Comb, sonka: egybesütve, apróhúsnak, pácolva, füstölve (sonka)
* Oldalas: sütve, pácolva, apróhúsnak, füstölve, főzve
* Dagadó: főzve, apróhúsnak, vagdaltnak
* Lapocka: egybesütve, párolva, pörköltnek, paprikásnak, tokánynak, pácolva, füstölve (kötözött sonka)
* Csülök: sütve, pácolva, füstölve, kocsonyának
* Köröm: pörköltnek, pácolva, kocsonyának, füstölve
* Farok: főzve, pörköltnek, kocsonya

Tanácsok, javaslatok a húst fogyasztóknak

 

-

A nagy fehérjeigényű csoportok (csecsemők, gyerekek, terhes és szoptatós anyák) részére kifejezetten szükséges, ajánlott a hús fogyasztása!


-

Részesítsük előnyben a soványabb húsokat és a kisebb sótartalmú húskészítményeket!


-

A felesleges zsiradékot tisztítsuk le kétszer, először főzés előtt, másodszor hagyjuk tányérunkon a "kövér" falatokat!


-

A húsokat:



higiénikusan dolgozzuk fel,
ízesítsük zöldfűszerekkel a túlzott sózás helyett,
kíméletesen hőkezeljük, hogy megőrizzék értékes anyagaikat és ne égjenek meg,
ritkábban fogyasszuk füstölt, grillezett formában!


-

A húsételek mellé lehetőleg ne zsíros köretet, hanem párolt zöldségeket vagy savanyúságot fogyasszunk!


-

Tartsunk mértékletességet a húsfogyasztásban: napi 100-200 g elegendő!


 

Az egészséges táplálkozás jellemzői: a kiegyensúlyozottság, a változatosság és a mérsékletesség.
Ideális táplálék nincs, ehelyett sokféle nyersanyagból, sokféle módon elkészített ételekből álló étrend szükséges, amelyben a megfelelő mennyiségű és minőségű húsnak feltétlenül helye van.

Forrás: Országos Húsipari Kutatóintézet

Hirdetések


keresőszavak: bio termék, gluténmentes termék, fűszerek, dekor termék, fémdobozos termék, konyhai eszközök
Gyulai Kolbász Kódex

bor, tájjellegű bor, villányi bor, vörös bor, fehér bor

Áruházak egy helyen! webshop, weboldal ár összehasonlító, termék megjelenítő- gyűjtő portál.

autó multimédia, fejegység, GPS, autó rádió, navigáció
ingyenes, ingyen hirdetés,hirdetés, ingyen, hirdetés feladás, apróhirdetés, feladás, apróhirdetés ingyen, apró, hirdetés ingyen, hirdetés, www.aprooldal.hu
Call, call center, center, cég, céglista, adat, adatbázis, cég adatbázis, marketing, ügyfél, kapcsolat, cég név, cím, telemarketing, adatfelvétel, lead, adatrögzítés, piackutatás, termékkínálat, www.callcentrum.hu
céginformáció, céginfo, cégadat, adatbázis, céghirdetés, szolgáltatás, vendéglátás, hotel, étterem, építőipar, keresőoptimalizálás, www.segitek.hu


Sütés / főzés tudományát, ötletét örökítse meg, helyezze el receptjeit.
Recept mellé fotó.
Vegyen részt folyamatos havi díjazáson.
Itt könnyen megtanul főzni.

Kövess minket a facebookon
Hírlevél feliratkozás
Név:*
E-mail:*
.