Elsősorban az állati eredetű élelmiszerek és ételek fogyasztása után alakul ki.

A Salmonellózis terjesztésében leggyakrabban a

tojás,
baromfi- és disznóhús,
húsipari termékek, és
az ezekből készitett ételek játszanak szerepet.

A tojással készült ételek közül
a krémes,
a tejes-vaniliás sodó,
a madártej,
egyéb cukrászsütemények,
máglyarakás,
a tojásos galuska,
a majonézzel készült hidegkonyhai termékek és a
a nem hőkezelt, ill. nem megfelelő hőkezeléses technológiával előállítottak okoznak leggyakrabban megbetegedést.

Kimutattak azonban megbetegedést kiváltó mikroorganizmust

sajtból,
csolcoládéból,
kakaóból,
különböző fűszerekből és
növényi termékek felületéről is.

Tehát a megbetegedés terjesztésében szerepet játszhat

a környezeti szennyeződés,
a szennyvízzel való öntözés, valamint
a trágyázás is.

A kórokozó emberről emberre is terjedhet, mivel a beteg, valamint a tünetekkel nem rendelkező, kórokozó-ürítő személy is előidézheti a megbetegedést a kéz közvetítő szerepével, ha az ételkészités során nem tartja be a higiénes előírásokat.

Tünetek:

Az élelmiszer elfogyasztása után Ieggyakrabban 18-36 óra Iappangási idő elteltével jelentkeznek

hányinger,
hányás,
hasi görcsök,
hasmenés,
Iáz,
hidegrázás formájában.

Ezen tünetek észlelése esetén ajánlatos azonnal orvoshoz fordulni. mivel nagy mennyiségü folyadék vesztése sülyos, életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.

Különösen fogékony személyek a csecsemők, a kisgyermekek, az idősek, a terhes nők és a beteg emberek. Lényeges azt is tudni, hogy a beteg, illetve a tünetmentes kórokozóhordozó személy járványügyi érdekból nem vehet részt élelmiszer előállításában mindaddig, amíg szélkletvizsgálati eredménnyel nincs alátámasztva a gyógyulása.

A HŐKEZELÉS FONTOSSÁGA:

Jó hőkezeléssel a baktériumok elpusztíthatók, hűtéssel csak a szaporodásuk gátolható. A megbetegedés létrejöttét, illetve súlyosságát az elfogyasztott ételben lévő élő baktériumok mennyisége határozza meg.
Nyáron megnő a fertőzésveszély, mivel melegben a baktériumok gyorsabban szaporodnak. A legtöbb megbetegedést májustól októberig regisztráljuk.

Ebben az időszakban nagyobb körültekintést igényel az élelmiszerek kezelése, tárolása, illetve a konyhai felületek tisztán tartása, ezért az ételfertőzések megelőzése érdekében az alábbi lényeges higiénes előírásokat javasoljuk betartani a magánháztartásokban.

Alapanyagok:

Az ételkészítés során csak jó minőségű, tiszta, romlástól mentes nyers- és adalékanyagokat használjunk fel.

Vásárláskor és felhasználás előtt mindig győződjünk meg a gyorsan romló élelmiszerek esetében a fogyaszthatosági idő, az egyéb élelmiszerek esetében a minőségmegőrzési idő betartásáról.

Bevásárláskor is ügyeljünk arra, hogy a különböző tisztaságú élelmiszerek csomagolatlanul ne kerüljenek egyrnás mellé.

A nyersanyagok tisztítását alaposan, időben és térben elkülönítetten végezzük, hogy a már megtisztított nyersanyag utólag ne szennyeződjön.

A különböző nyersanyagok tisztitásához, a főzéshez, a tálaláshoz és a fogyasztáshoz mindig alaposan elmosogatott edényeket, eszközöket használjunk.

A tojás:

Csak tiszta, friss, ép héjú tojást vásároljunk, és hűvös helyen tároljuk.

Tárolás előtt a tojást tisztítsuk meg száraz tisztítással a durva szennyeződésektől (héjon Iévő vér és ürülék), mivel nedves tisztítással eltávolítjuk a természetes védőburkot, s a tojás héja átjárhatóvá válik a kórokozók számára, melynek következtében a romlás is hamarabb bekövetkezhet.

Feltörés előtt fertőtlenítsük a tojást klórtartalmú szerrel (2%-os hypós oldat, 5-10 perc behatási idő), majd folyó 40 0C-os vízzel öblítsük le.

- A fertőtlenített tojást ne helyezzük vissza a tojástartóba, mert ismét szennyezetté válik.

- A feltört tojást a Iegrövidebb időn belül használjuk fel, s addig is hűtve tároljuk.

A hús:

A húst közvetlenül a hőkezelést megelőzően daraboljuk, szeleteljük, daráljuk.

Darált húst még a darálás napján használjuk fel, és ne fagyasszuk.

Fektessünk nagy hangsúlyt a nyers hússal érintkezett felületek, eszközök alapos tisztitására és fertőtlenítésére.

A nyers hússal érintkezett edényekbe hőkezelt ételt ne tegyünk, és a szennyezett eszközzel ne szeleteljük.

Hűtés és fagyasztás:

A hőkezelt, hütve tárolandó élelmiszereket gyorsan hűtsük Ie az eIőirt tárolási hőmérsékletre.

A hűtőszekrény hőmérséklete O - + 4 0C között Iegyen, melyet célszerű rendszeresen ellenőrizni hűtőhőmérővel.

A hűtőszekrényben az élelmiszereket elkülönítetten, csoportosítva, fedve vagy csomagolva tároljuk, hogy a különböző mikrobiológiai tisztaságú élelmiszerek ne szennyezzék egymást.

A hűtőszekrény ne Iegyen zsúfolt, biztositsuk a Ievegő akadálytalan áramlását.

A hűtőszekrényben tárolt, melegen fogyasztandó készételt késöbbi fogyasztása előtt alaposan hőkezelni kell (amennyiben nem hőkezelhető az étel, nem javasolt eltenni).

A mélyhűtött élelmiszereket -18 0C alatt kell tárolni.

A mélyhütött termékeket csak közvetlenül a felhasználás előtt vegyük ki, és felengedésüket normál hűtőszekrényben végezzük, vagy mikrohullámú készülékben.

A felengedett, fagyasztott élelmiszert újrafagyasztani nem lehet.

A fagyott állapotú élelmiszer sütésénél, főzésénél, melegítésénél ügyeljünk arra, hogy az élelmiszer közepe (maghőmérséklet) is kapjon elegendő ideig megfelelő hőkezelést.

Ételkészítés, higiénia

Ügyeljünk a vágódeszka és más felületek hézagmentességére, hogy a kórokozók ne tudjanak a résekben megtelepedni és szaporodni.

Az ételkészítés során megfelelő ideig biztosítsuk a szükséges hőkezelését a mikroorganizmusok elpusztítása érdekében. Helyes, ha az étel teljes mennyiségében felforr, vagy jól átsűl, illetve a belsejében is mindenütt eléri legalább 2 percig a 70 0 C-t.

A további hőkezelés nélkül fogyasztandó élelmiszereket védjük az utólagos szennyeződésektől, kontaminálódástól.

A már hőkezelt, kész élelmiszereket szigorúan eI keII különíteni a nyersanyagoktól és az azokhoz használt eszközöktől, edényektől.

Az elkészült ételt a legrövidebb időn belül fogyasszuk eI, vagy biztosítsuk a hütőtárolását.

A személyi higiéniára is fektessünk nagy hangsúlyt, mindig tiszta kézzel fogjunk hozzá az étel készítéséhez.

Mindig mossunk kezet a különböző tisztaságú müveletek előtt, valamint a héjas tojással való foglalkozás, orrfúvás és WC-használat után.

Mosogatásnál az edényeket csorgatással szárítsuk, mivel törölgetéskor a textiliával is átvihető a szennyeződés.

A mosogatáshoz használt eszközöket (kefe, szivacs, kendő) tartsuk mindig tisztán és szárazon, valamint naponta fertőtlenítsük.